Hogyan kerüld el, hogy pedagógusként kiégj?

Ezt a kifejezést ismeri mindenki. Hétköznapi nevén kiégés-szindróma, de hívják lassú zombihalálnak, demotiváltságnak is. Ha most legyintesz, hogy ez téged tuti nem érint, akkor mutatom a jellemzőit, mert a pislákoló munkakedvednek lehet ez az oka. Mit lehet ellene tenni?

A WHO szerint a munkahelyi stressz és a túlterheltség okozta depresszió a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása. Olyannyira nem elhanyagolandó, hogy a szakemberek szerint 2030-ra a legfőbb betegségfaktor lesz. A letört és megtört emberek klasszikus betegsége.

 

Épp, mint Edina, aki tanárként fájdalmas jelenségként élte meg, hogy…

Kezdjük ott, hogy gyerekkora óta tanárnőnek készült. 24 évesen már tanárnőként állt egy osztály előtt. Tanítás, osztálykirándulások, dolgozatjavítás este 10-kor. És a szülői értekezleten a szülők nyugtatgatása a legújabb „osztálybalhé miatt”.

A szülők imádták, és a diákok nagy többsége is. Azonban míg napközben tanár volt, odahaza kezdődött a második műszak: a hazavitt munkával keveredett családi élet.

Az otthoni szükségletek miatt csökkent teljesítőképessége és iskolai elkötelezettsége. Hiába a 8 órai csengő, 3 perccel a munkaidő előtti érkezés és 5 perccel a vége előtt való távozás volt a megtestesült idill.

 

Sok tanulót érzett fárasztónak, és azt is, hogy a munkája sóhajokat szül, ráadásul a diákok sem érdeklődők. Nincs már olyan öröme a tanításban, amely lendítene rajta és felvillanyozná.


A kedvtelenség elemi erővel tör rá szinte minden nap. Ezt neveznék munkaundornak?

„Tudod, Edina bármelyik tanárból lehet.”

 

Hogyan ismerhető fel a kiégés-szindróma?

 

A kiégés-szindróma tünetegyüttes, amely hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés. (…) vizsgálatok során pedagógusoknál, jogászoknál, rendőröknél is tapasztalták a jelenséget. Szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat, azonban a kutatások azt mutatják, hogy a humán szolgáltatások területén dolgozók körében nagyobb a veszélye. (Forrás: Wikipédia)

 

Az emberekkel való foglalkozás „néha fullasztó”.
A kiégés szindróma tüneteként megjelenő demotiválatlanság mellett, a tanár habár dolgozik, a munkája egyre kevésbé hatékony.

Gyakorta romlott munkateljesítménnyel jár együtt. A tanári értekezleteken egyáltalán nem az érdeklődő magatartást képviseli, inkább hallgat és a véleményét sem gyakran osztja meg.

 

 

A kiégés fogalmát általában segítő foglalkozásokkal kapcsolatban használják, vajon miért?

 

Ditsa Kafry, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkapszichológia professzora 4000 személlyel folytatott kiégés-vizsgálatokat. Ami alapján megállapította, hogy a kiégésnek három oka van:

  • az érzelmi túlterheltség,
  • bizonyos személyiségjegyek, melyek a pályaválasztáshoz vezettek
  • kliensközpontú orientálódás

 

A vizsgált egyéneknél a kimerülés testi, szellemi és érzelmi területen is megmutatkozott. Krónikus fáradtság, gyengeség; egy jó nagy adag kedvetlenség, és az étkezési szokások megváltozása.

Sokan úgy érzik, az év bármely szakaszában „tavaszi fáradtság” lesz úrrá rajtuk, kimerültek, levertek. És minden olyan reménytelen. A negativizmus pedig csak úgy árad miden gondolatukból.

 Dehumanizáló magatartást alakítanak ki azokkal, akiknek segíteniük kellene.

 

A kiégés-szindróma nem csak a tanárra veszélyes, de a környezetére is

 

Egy kiégett tanár nem csak a saját produktivitásából veszít, hanem a vele együtt dolgozó munkatársak motiváltságát is gallyra tudja vágni. A negatív munkahangulat az egész tanárira hatással tud lenni.

 

Kezdj el gyanakodni, ha ezeket tapasztalod te is

 

Ugyanis ezek megléte növeli az esélyét, hogy körbevegyen a szindróma veszélye.
Ha úgy érzed, erős és folyamatosan fennálló stressz és megterhelés van jelen a mindennapokban, és egyre kevesebb motiváció a munkában.

A munkahelyi elégedetlenség és a megromló munkahelyi kapcsolatok pedig mostanság pedig mintha gyakrabbak lennének.

A magánéletedre pedig alig jut idő. Szociális tevékenységek? Ohh, talán álmodban. 

De a monoton feladatok vagy az alulfizetettség is olyan tényező lehet, amiért joggal kezded el úgy nyomni, mint süket a csengőt.

 

 

Mit tehetsz a kiégés ellen, ha úgy érzed nincs értelme a munkádnak?

 

És nincs semmi kézzel fogható „produktuma” a tevékenységednek.
A kiégés elleni harcnak (mint ahogy a kiégés kialakulásának is) több fázisa van a szakemberek szerint.

 

  • Idealizáció fázisa: ahol összepontosítasz a valós helyzetekre, és az irreális elképzeléseidet és céljaidat kicsit átdolgozod.
     
  • Stagnáció fázisa: kicsit mozgósítod önmagad, szakmai képzésekre jársz el, vagy újfajta aktívitásra teszel szert: pl. magántanár leszel.
     
  • Frusztráció időszaka: a pozitívumokra összepontosítasz, a változtatások megteremtése a célod.
     
  • Apátia fázisa: új, reális célokat keresel. Pl. olyan diákokkal foglalkozol, akik visszaadják azt az igazi extázist, amiért annak idején tanárnak álltál.

 

A pedagóguspálya is magában hordozza az úgynevezett kiégési szindróma veszélyét, így könnyedén lehetsz egy motivált, érzelemgazdag személyiségből egy karót nyelt személy.

A kiégés kezelése könnyebb, gyorsabb, ha korai stádiumban kerül kezelésre; épp úgy, mint egy betegség esetében.

 

 

Számos diák arra vágyik egy magánórán, amit a rendes iskolai keretek közt nem kap meg:

 

maximális figyelemre, érdekesebb és érthetőbb órákra, és arra, hogy mindvégig jól érezze magát.

Magántanárként megadatik azt a szabadság neked, hogy nem vagy bekorlátozva a tanmenetekhez, a tanórák merev szabályaihoz, és a 30 gyerekre történő figyelés béklyóihoz. Végre megmutathatod annak az egynek is, hogy igenis szuper tanár vagy.

Szabadidődben oktatnál? Akkor ismerd meg a regisztrált magántanárság 5 előnyét >>>

Ha tetszett ez a cikk, kérjük oszd meg ismerőseiddel is:

Vissza »